Pajzsmirigy-alulműködés: fontos apróságok betegeknek
Európában a nem diagnosztizált pajzsmirigy-alulműködés (súlyosabb és enyhe esetek egyaránt) előfordulása 5%. Leginkább a 65 év feletti nőkben alakul ki. A tünetek változatossága és az egyértelműen jellemző panasz hiánya miatt a diagnózis laborleletből születik meg, vagyis gondolni kell az alulműködésre és vért kell venni. Számos orvosi társaság ellentmondóan foglal állást az általános szűrést illetően (vannak, akik 35 év felett ötévente, míg 60 év felett gyakrabban javasolnak mindenkinek).
A népesség 11%-ában kimutatható az antiTPO elnevezésű pajzsmirigy-ellenes antitest, ugyanakkor az ún. szubklinikai (kezdeti/minimális) hipotireózisban az antiTPO jelenléte a valós pajzsmirigy-alulműködés későbbi kialakulásának fokozott rizikóját jelzi. Dohányzás csökkenti az antiTPO szintjét. A dohányzás elhagyásával, D-vitamin és szelén-hiányban és mérsékelt alkoholfogyasztásban az autoimmun eredetű, ún. Hashimoto tireoiditisz rizikója nő (ez a megbetegedés a leggyakoribb oka a pajzsmirigy-alulműködésnek). Növeli a Hashimoto tireoiditisz kialakulásának rizikóját az is, ha az enyhe jódhiányban szenvedő beteg jódszintje - jóddal való pótlás miatt - normálissá vagy magassá válik, ezért nem javasolt ebben a kórképben jódot alkalmazni!
A szelén-kezelés Hashimoto tireoiditiszben képes csökkenteni a pajzsmirigy-ellenes antitestek (pl. az antiTPO) szintjét, de nincs egyértelmű adat arra, hogy a betegség fő kimeneteli mutatóira (pl. az egyre nagyobb gyógyszeradagok kivédésére, vagy a betegség súlyosabbá fordulására) hasznos. Az ajánlások csak az ún. Basedow-kór okozta enyhe szemészeti szövődmények kezelésében javasolják, mégis egy európai felmérés szerint az endokrinológusok többsége alkalmazza Hashimoto tireoiditiszben, bár legtöbbjük csak akkor, ha a beteg nincs pajzsmirigyhormon (levothyroxin) kezelésen. Többen javasolják úgy, hogy féléves kúra után ellenanyagszint-javulást vizsgálnak és csak siker esetén folytatják. Nem javasolt alkalmazása várandóság alatt.
A pajzsmirigy-működést jelző laborértéknek - a TSH-nak - nem csak napi, hanem szezonális ingadozását is igazolták: télen és ősszel magasabb. Szerintem indokolt - adott esetben - a kezelés ehhez való igazítása.
Gyakori betegektől jövő, de nem kellően hangsúlyt kapó kérdés, hogy be kell-e venni a pajzsmirigy-hormont a vérvétel előtt. A helyes válasz az, hogy ez a beteg állapotától és az alkalmazott kezeléstől függ, de bonyolult a kérdés. Vannak, akik szerint mindegy, mert a TSH értéke olyan lassan változik, hogy alig befolyásolja ezt a gyógyszerbevitel ideje a vérvételhez képest. Mások szerint igen, de a gyógyszer bevétele után az ún. szabad T4 (fT4) szint csúcsa 2 órával jelentkezik, amit fontos figyelembe venni, ha a beteg beveszi a gyógyszert (pl. 3 órával később menjen laborba). A legtöbben azt ajánlják (így az Amerikai Pajzsmirigy Társaság és az Amerikai Klinikai Endokrinológusok Társasága), hogy a vérvétel után vegyék be a gyógyszert (de akkor vigye magával a beteg és utána vegye is be azonnal). Mivel a betegek többsége esetén nem kizárólag csak a pajzsmirigy-paramétereket ellenőrzik, sokszor akadémikus a kérdés, hiszen azon laborvizsgálatokra más az előírás.
Tapasztalatom szerint egyre gyakrabban fordul elő, hogy egészséges várandóságot tervező nők jelennek meg endokrin rendelésen avval, hogy azt javasolták számára, hogy a TSH 2.0-2.5 mU/l alatt lenne célszerű. A valóság az, hogy a már pajzsmirigyhormon-kezelésben részesülő nő, aki várandóságot tervez, annak a várandóság előtti TSH értéke legyen 2.5 mU/l alatt, és a magas antiTPO-val rendelkező nő pajzsmirigyhormon-kezelése megfontolandó akkor, ha a TSH 2.5 mU/l feletti (utóbbi nagyon-nagyon enyhe értékű eredmények alapján). A legújabb irányelv ezt azonban csak 4.0 mU/l TSH értéknél magasabb szint esetén ajánlja. Meddőség és ismételt vetélések esetén is indokolt a kezelés adott a fenti TSH érték mellett. Ezekről a sok félreértés miatt a 2021 január 4.-i bejegyzésben van szó.
Írta: dr. Speer Gábor
Jelen, betegek számára készült orvos-szakmai anyag nem pótolja az orvosi vizsgálatot, konzultációt, csak kiegészíti azt.
Hivatkozások. 1: A.E.K. Pearce, és munkatársai. 2017 Guidelines of the American Thyroid Association for the Diagnosis and Management of Thyroid Disease During Pregnancy and the Postpartum. Thyroid. 2017;27:315-389. 2: G. Marlena, és munkatársai. Thyroid Peroxidase Revisited - What's New? Horm Metab Res. 2019;51:765-769. 3: Y. Nagayama. Thyroid Autoimmunity and Thyroid Cancer - The Pathogenic Connection: A 2018 Update. Horm Metab Res. 2018;50:922-931. 4: E. Fröhlich. Thyroid Autoimmunity: Role of Anti-thyroid Antibodies in Thyroid and Extra-Thyroidal Diseases. Front Immunol. 2017;8:521.