Okozhat-e a tartós stressz hormonzavart?

Gyakran kérdezik a hozzám járók - különösen a pajzsmirigybetegek -, hogy kialakulhatott-e betegségük a stressz miatt? A női és férfi nemzőképességet érintő zavarokban egyértelműen igen a válasz és ezt majd külön bejegyzésben fejtem ki. De hogyan van ez az egyéb hormonbetegségekben?

A stressz befolyásolja az immunrendszer működését. A pajzsmirigy autoimmun túlműködésének kialakulásában (Basedow kór) szerepe van a krónikus stressznek. Ezt legutóbb Szerb adatok bizonyították, mert a délszláv háború alatt a szerbek között jelentősen megnőtt a Basedow kór előfordulása. Elhúzódó stressz hatására a mellékvese egyik hormonjának (DHEAS a neve) szintje csökken, ez pedig az autoimmun folyamatokat felerősíti. Mert a DHEAS-nak szerepe van az immunrendszer megfelelő működésében. De stressz hatására olyan fehérjék is felszabadulnak, aminek túlzott immunológiai hatásuk is van (és ez káros).

Az ösztrogén hormon is segíti a stresszre való megfelelő választ (azt, hogy jól reagáljon a hormonrendszer magára a stresszre). Ugyanakkor, a tartós stressz csökkenti az ösztrogén szintjét, ezért van tehát az, hogy a stressz okozta autoimmun megbetegedések nőkben gyakrabban alakulnak ki - mert romlik a csökkent ösztrogén okozta megfelelő stressztűrő szervi képesség. Olyannyira szerepe van a krónikus stressznek a Basedow kór gyógyulásában is, hogy felmerül nyugtató hatású gyógyszerek kiegészítő alkalmazása is a kezelés során. Ez a betegség egy sikeres kezelés után ki is újulhat. Ebben is szerepet játszik a stressz okozta teher.

Ugyanakkor, több adat igazolja, hogy a stresszel teli élet nem fokozza az ATPO nevű immunológiai faktor szintjét. Az ATPO okozza főleg a pajzsmirigy alulműködéshez vezető Hashimoto tireoiditiszt. Megnyugtató tehát, hogy a Hashimoto kór kialakulásában nem lényegi a stressz jelenléte.

Az is egyértelmű, hogy krónikus stressz fokozza az elhízás kockázatát, ez pedig a mellékvese egy másik hormonjának - a kortizolnak - az emelkedett szintje miatt van. A tartósan magas kortizol hormon az arra érzékenyekben (nem mindenkiben tehát) elhízást okoz. A nehézség az, hogy ez nem azt okozza, hogy a korábbiakhoz képest többet fog enni az illető, vagyis nem a stressz okozta fokozott falánkság áll a háttérben.

Összefoglalásul a krónikus lelki stressz fokozza a Basedow-kór és az elhízás kockázatát, de nem befolyásolja a Hashimoto-kór kialakulását. A tartós stressz meddőséget is okozhat mindkét nemben - erről egy másik bejegyzésben írok.

Szerző: dr. Speer Gábor PhD.

Jelen, betegek számára készült orvos-szakmai anyag nem pótolja az orvosi vizsgálatot, konzultációt, csak kiegészíti azt.

Hivatkozások. 1: Falgarone G, és munkatársai: Mechanisms in endocrinology. Role of emotional stress in the pathophysiology of Graves' disease. Eur J Endocrinol. 2012;168:R13-18. 2: Effraimidis G, és munkatársa: Mechanisms in endocrinology: autoimmune thyroid disease: old and new players.Eur J Endocrinol. 2014;170:R241-252. 3: Damian L, és munkatársai: No definitive evidence for a connection between autoimmune thyroid diseases and stress in women. Neuro Endocrinol Lett. 2016;37:155-162. 4: van der Valk E.S, és munkatársai: Stress and obesity: are there more susceptible individuals? Curr Obes Rep. 2018;7:193-203.