Létezik lelki meddőség?
A tudomány azt tekinti meddőségnek egy pár esetén, ha a rendszeres és bármilyen fogamzásgátló használata nélküli szexuális élet mellett egy éven belül nincs terhesség. Én azt gondolom, hogy csak ezután szükséges a kivizsgálások megkezdése. Nálunk minden 6. párt érint a meddőség (infertilitás latinul)!
A terhesség - ha az kívánt, vágyott - elmaradása krízis! Ezért van az, hogy a meddő párok tagjai között gyakoribb a depresszió, a szorongás, mint a nem meddő társaik esetén. Ez kihathat a kapcsolatra és a két társ életminőségére is. De hogy van ez fordítva? Káros-e a stressz a nemzőképességre?
Igen, sok orvosi vizsgálat jut arra, hogy a stressz káros a nemzőképességre, sőt még a lombikprogram sikerére is! Bár arról is tudni kell, hogy sok tudós nem ért evvel egyet. Van olyan vélemény, ami szerint a meddőségben a depresszió mértéke összevethető a daganatos betegség által okozottal.
Lakatos Enikő hazai vizsgálatain alapuló doktori munkájából tudtam meg, hogy a meddő nők körében magasabb a munka okozta stressz (munkastressz) szintje. A meddő nők pszichés állapota (depresszió, szorongás) rosszabb a termékenyekéhez képest, ugyanakkor a házastársi stressz szintje nem rossszabb. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy maga az asszisztált reprodukciós kezelés (ART) (laikus nyelven lombik-program) is káros a lelki állapotra. Ez azért mondható ki, mert az ART kezelésben részt vevő meddő nők depressziós állapota rosszabb, mint az ART kezelésben még nem részesült meddő nőké. A meddőség okozta stressz értékük viszont egyformán rossz, tehát maga a lombik-program a lelki teher.
Lakatos Enikő és munkacsoportja azt is találta, hogy a fokozott munkastressz, de a magasabb iskolai végzettség is összefügg a női meddőség előfordulásával, sőt hatásuk össze is adódik. Ezen eredmények más nemzetközi adatokkal is egyeznek. Egy dán vizsgálatban azt találták, hogy ART-programban részt vevő nők 35%-a a depresszió különböző fokozataiban szenved. Mások is azt találták, hogy a depressziósak körében a teherbeesés valószínűsége kisebb is (mindegy, hogy lombikkal vagy enélkül). Ezért lehetséges pszichoterápiával sikeres terhességet elérni (persze ha nincs más probléma)!
A hazai és külföldi meddőségi kezelési protokollok nem foglalkoznak a meddő párok pszichológiai állapotával. Ennek ellenére remélem (de nem tudom), hogy a hazai "lombik centrumokban" foglalkoznak-e evvel. A saját betegeimnél azt látom, hogy az érintettek alig tudnak erről. Én az endokrin megbetegedésük miatt meddő, vagy ART-kezelésben részesülő betegeim esetén figyelmet fordítok a nők és férfiak pszichés állapotára való figyelmeztetésre. Azt gondolom, hogy az ART eljárások igénybevételét megelőzően, de az ismételt ART eljárásoknál is szükség lenne a stresszmentes lét megteremtésére, kezelésére. Energiát fordítok arra, hogy erre felhívjam a figyelmet, sőt teszt is rendelkezésre áll a meddőségben szenvedők stresszel kapcsolatos életminőségének felmérésére, amivel ki lehet szűrni azokat, akik érintettek.
A tartós stressz emeli - a teherbe esést gátló - prolaktin szintjét és a nemi szervek hormontermelését szabályozó központi hormonok (LH és FSH) működését is károsan befolyásolja. Ezen kívül a tartós stressz, a depresszió is emeli a kortizol szintjét a petefészekben magában is, ami még a lombik-program sikerét is károsan befolyásolja. Ezek miatt a krónikus stressz, depresszió károsan hat a petefészek és a herék működésére. Ezek miatt nálam a meddőségi hormonvizsgálatok mellet az érintett lelki életminőségének (stressz, depresszió) felmérése, illetve ennek fontosságának hangsúlyozása is része a kivizsgálásnak.
Összefoglalva nem mindig egyértelmű, hogy mi volt előbb: a meddőség, ami krónikus stresszt, depressziót, szorongást okoz, vagy épp fordítva, ezek épp vezetnek meddőséghez. Tovább nehezíti a kérdést, hogy a nők kezelésében a lombik-programban (ART) alkalmazott hormon-kezelések mellékhatása is lehet a szorongás. Azt gondolom, talán mindegy is, mert a probléma felismerése az elsődleges.
Szerző: dr. Speer Gábor PhD.
Jelen, betegek számára készült orvos-szakmai anyag nem pótolja az orvosi vizsgálatot, konzultációt, csak kiegészíti azt.
Hivatkozások. 1: Rooney K.L, és munkatársa. The relationship betwee n stress and infertility. Dialogues Clin Neurosci. 2018;20:41-47. 2: Frederiksen Y, és munkatársai. Efficacy of psychosocial interventions for psychological and pregnancy outcomes in infertile women and men: a systematic review and meta-analysis. BMJ Open. 2015;5:e006592. 3: Palomba S, és munkatársai. Lifestyle and fertility: the influence of stress and quality of life on female fertility. Reprod Biol Endocrinol. 2018;16:113. 4: Ilacqua A, és munkatársai: Lifestyle and fertility: the influence of stress and quality of life on male fertility. Reprod Biol Endocrinol. 2018;16:115. 5: Cserepes R.E, és munkatársa. A depressziós tünetegyüttes hatásai magyar meddő pároknál. Psychiatr. Hung. 2015;30:50-9. 6: Gabani-Nagy E, és munkatársai. Association between Emotional State Changes in Infertile Couples and Outcome of Fertility Treatment. Geburtshilfe Frauenheilkd. 2020;80:200-210.