Göb a pajzsmirigyben: segítség a leletek és a lépések értelmezéséhez

Az endokrinológus vagy az ultrahangot végző orvos feladata eldönteni, hogy az ultrahangon leírt göb miatt meg kell-e ijedni (és további vizsgálatok kellenek), vagy nincs teendő vele. Azt kell megítélni, lehet-e daganat ez a göb vagy sem. Azért ez nem könnyű. Van olyan adat, amely szerint az emberek 76%-ának van göbe a pajzsmirigyében. Tudom, hogy pimasz ezt kimondani, de nyugtatásként teszem meg mégis: ha nekem választanom kellene, hogy milyen rosszindulatú daganatot kapok, akkor a pajzsmirigyet választanám, mert nagyon jól lehet gyógyítani, még az áttétes eseteket is. A pajzsmirigy göbök körülbelül 5%-a rosszindulatú daganat (rák). Ez minden 20. göböt, azaz embert jelent! Az 1 cm alatti göbök ritkán rosszindulatúak.

A pajzsmirigyben a göb nem jelent egyben működési zavart a mirigyben. A göbök okozhatnak pajzsmirigy túlműködést, de alulműködéses pajzsmirigyben a göb a betegség következménye, részjelensége. Jódhiányban is kialakulhatnak göbök. Hazánk négyötöde mérsékelten jódhiányos. Várandósságban a szervezet jódszükséglete nő és az elégtelen jódellátottság okozhat pajzsmirigygöb kifejlődést, illetve a már meglévő göb nagyobbodását. A göböt okozhat a dohányzás, a hajlam (genetika, azaz öröklődik) és ha valaki nyaki sugárkezelést kapott.

A hideg, meleg, vagy forró göb elnevezés nem ultrahangos kép alapján mondható ki, hanem a pajzsmirigy izotópos vizsgálata alapján. A forró göb túlműködésre hajlamos és nem daganatra, míg a hideg (és ritkábban a meleg) göb lehet daganat: ez azt jelenti, hogy citológiai (sejttani) vizsgálatot kell végezni. Az izotópvizsgálat az ultrahangon talált göb egyik további vizsgálatának a lehetősége. Míg a legvégső vizsgálati lépés a göbből való sejttani (citológiai) mintavétel: a vékonytűbiopszia.

Négy fajta jóindulatú pajzsmirigy göb van. 1.: ciszta. A göbök jórésze ez. A ciszták folyadékkal telt hólyagok, amelyek fel is szívódhatnak maguktól. A cisztákat vagy teljesen folyadék tölti ki, vagy részben szilárdak (szolidak) plusz folyadékkal teltek. 2.: az ún. kolloid göb a normális pajzsmirigy túlnövekedése (burjánzása). Ez is jóindulatú. 3.: gyulladásos göbök alakulhatnak ki a pajzsmirigy hosszan tartó gyulladása (pl. Hashimoto kór) miatt. Ezek sem rosszindulatúak. 4.: a multinoduláris (sokgöbös) strúma azt jelenti, hogy megnagyobbodott a pajzsmirigy és benne több göb van, akár teljesen ki is töltik. A sok göb jelenléte is jóindulatra utaló jel.

Ultrahangvizsgálat során a normális pajzsmirigy ún. homogén (egységes, egyenletes) echoszerkezetű. A göb jellemzésénél meg kell adni annak méretét (három dimenzióban, azaz X x Y x Z). A 0,5 cm-nél kisebb göbök esetén csak a legnagyobb átmérőt kell megadni. A pajzsmirigygöbök leírásakor ki kell térni a göb összetételére (mi van benne), echoszerkezetére (echogenitás), határaira (a széleire), a benne lévő esetleges meszesedés (kalcifikáció) jelenlétére és típusára (mikromeszesedés vagy makromeszesedés), vaszkularizációjára (erekkel való behálózottságára).

Az ultrahangon jóindulatra utal, ha a göb ciszta vagy szivacsszerűen néz ki, ha ún. isoechogen (azaz ultrahangilag nagyjából olyan szerkezetű, mint maga a pajzsmirigy), illetve ha több göb van jelen plusz a pajzsmirigy megnagyobbodott (persze ha a göbök gyanús tulajdonság nélküliek). Rosszindulatra utaló ultrahang jelek a hipoechogenitás (lazább szerkezetű ultrahangilag a göb a pajzsmirigynél), ha valami van a göb belsejében, ha a göb széle szabálytalan, ha a göb hosszabb, mint a szélessége (magasabb-mint-széles), illetve, ha apró meszesedések (mikrokalcifikációk) vannak a göbben.

(A göb széle lehet sima, szabálytalan és rosszul körülhatárolható. A rosszul körülhatárolható göb azt jelenti, hogy nem lehet ultrahanggal megállapítani a határt a göb és a pajzsmirigy között. A szabálytalan szél viszont a rosszindulatúság jele. A mikromeszesedések (mikrokalcifikációk) 1 mm-nél kisebb részek a göbben. A makrokalcifikációk (1 mm-nél nagyobbak) általában kevésbé adnak okot az aggodalomra, de ha a göb széli részen szakaszos a makromeszesedés (héj-szerű) plusz a göb belsejében egyéb valami látszik (benyúló lágyrészkomponens), akkor mindez rosszindulatú jel.)

Azt sem szeretjük, ha a göb nő. Akkor nő a göb, ha legalább két dimenzióban (pl. szélesség és magasság) minimum 2 mm-es növekedés észlelhető. Igaz, hogy a göbök gyors növekedése rosszindulatú daganatokban megfigyelhető, de a növekedési ütem nem megbízható mutatója a rosszindulatúságnak, mivel a rosszindulatú göbök is növekedhetnek lassan, de akár stabilak is maradhatnak.

Ha vékonytűbiopszia mellett szól a döntés, akkor fontos tudni, hogy a citológiával (sejttanilag) rosszindulatúnak tűnő göbök egy része nem daganatosnak vagy jóindulatúnak bizonyul a göb műtétet követő szövettani vizsgálata során. Erre van magyarázat, nem hiba. A citológia által felvetett rosszindulatúság gyanújánál elengedhetetlen a műtét, még akkor is, ha az esetek egy részében utólag felesleges is volt tehát. Ez azért van, mert a vékonytűbiopszia során sejteket szívnak ki és ez nem jelenti azt, hogy a göb egésze daganatos. Rossz sejtjeink mindig lehetnek bármely szervünkben, de ezekből nem feltétlenül lesz valaha daganat.

A jóindulatú göb vagy göbök miatt is lehet műtétet végezni akkor, ha az esztétikai problémát okoz a betegnek (én ennek a figyelembevételét mindig fontosnak tartottam), vagy túl nagy és ez okoz gondot, mert panasszal jár.

Jelen, betegek számára készült orvos-szakmai anyag nem pótolja az orvosi vizsgálatot, konzultációt, csak kiegészíti azt.

Szerző: dr. Speer Gábor PhD.

Hivatkozások. 1: https://medserv.hu/tudastar/pajzsmirigy-betegsegek-citologiaja/, 2: Diffuz vagy göbös pajzsmirigy-nagyobbodás - betegtájékoztató: https://www.mfkh.hu/pdf/tajekoztatok/7_tajekoztato.pdf