Vannak olyan endokrinológiai kórképek, amik szívritmuszavart okoznak.

Évekkel ezelőtt az emberek csak a szívritmuszavarra utaló tüneteik miatt tudtak kardiológushoz fordulni. Az orvos elvégezte a vizsgálatokat (például Holter-vizsgálat) és mindketten remélték, hogy ezekkel el tudják kapni az aritmiát, mert az újra előfordul abban az időszakban, amikor a beteg az EKG-detektáló monitort (Holter-készülék) viselte. Az okosóra azonban bármikor képes a szívritmus detektálásra. Így ma a betegek úgy is felkereshetik az orvost, hogy elmondják, hogy mit éreztek és bemutatják azt, amit az óra EKG-ja ekkor mutatott. Ebben azonban csak a szakmailag igazoltan jól működő (valid) okosóra készítette EKG alapján lehet bízni. Persze az okosórát jól is kell ehhez használni.

Pitvarfibrilláció

Az egyik leggyakoribb és igen fontos ritmuszavar a pitvari fibrilláció. Ez pajzsmirigy túlműködésben gyakoribb. Elnézett (nem észrevett) pitvarfibrilláció pl. agyi trombózishoz (stroke) vezethet. Az Európai Kardiológus Társaság 2024-s - pitvarfibrilláció-val foglalkozó - irányelve szerint akkor tekinthető a pitvari fibrilláció diagnózisa megalapozottnak, ha az a hagyományos ún. 12 elvezetéses EKG-val történik (ez az a sok tappancs, amit a mellkasra és végtagokra rögzítenek), de elfogadható a (legalább) 30 másodpercig tartó 1 elvezetéses testfelszínen viselt eszközzel való (pl. okosóra) EKG-rögzítés is. Utóbbi csak akkor, ha az általa készített EKG-t orvos is megerősíti (megnézi).

Az okosóra ritmusdetektáló működése

Az okosórákon kívül léteznek más okoseszközök is a szívritmuszavar kimutatására, de a bejegyzés kizárólag az okosórákról szól, mert ezek elterjedtsége a legnagyobb. A szívritmus monitorozására szolgáló külsőleg viselhető ritmusdetektáló digitális eszközök két csoportra oszthatók a szívritmus értékelésére használt technológia alapján: EKG alapú és nem EKG-alapú (főleg fotopletizmográfiás (PPG)) digitális eszközök. (A PPG optikai technika, a fény visszaverődésének elemzésén alapul. A PPG-t a klinikai rutinban oxigéntelítettség és pulzusszám mérésére használják). Bár van PPG módszert alkalmazó elfogadott (valid) okosóra, a pitvarfibrilláció kimutatására ez még nem teljesen elfogadható módszer.

Hogy megértsék a normális okosórák működését: az okosóra állandóan detektálja a szívritmust (pulzust) amit PPG-metodikával végez 24/7-ben, azaz folyamatosan - de ez még nem pitvari fibrilláció detektálás. Ha a megbízható (valid) okosóra szabálytalan szívritmust észlel (így), akkor jelez a viselőjének: szabálytalan szívveréssel kapcsolatos értesítést küld. Ekkor kell az (1 elvezetéses) EKG-t elkészteni az okosórával: minden óránál másképpen, de legalább 30 másodpercig tartó mozdulat végzésével. Gyakori hiba - tapasztalatom szerint - az okosóra rossz használata, elhelyezése, amit a folyamatos szívritmusérzékelésre használt PPG módszer megkövetel: a felhasználónak az órát megfelelő pozícióban kell állandóan viselnie a pontos PPG-mérések érdekében!

Melyek a validak (normálisak)?

Sok okosóra az általa elkészített EKG görbe kapcsán (jó-e egyáltalán a görbe), hát még az elkészült EKG elemzése (ritmusdetektálás algoritmusa) alapján sem megbízható! Mely okosórák rendelkeznek CE minősítéssel vagy az Amerikai Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) engedélyével, amiket pitvari fibrilláció diagnózisára használni lehet és orvosi vizsgálatokban is gyakran szerepelnek?

Ezek:

Apple Watch 4-es szériától, Samsung Galaxy Watch, Fitbit Sense és Fitbit Charge 5-ös szériától, Withings ScanWatch, Garmin Venu 2 Plus. Vannak más gyártók is engedéllyel, de ezekkel még kevés orvosszakmai adat van, csak ezért nem említem őket. Mindegyik eszköz 1 elvezetéses EKG rögzítésére képes és az algoritmus is validált. És van sok haszontalan...

Hogyan kell használni az órákat EKG készítésre?

Megfelelő mozdulatot kell végezni az EKG elvégzéséhez. Mindegyikkel mást, de 30 másodpercen keresztül. Apple (lásd alábbi képen), Samsung: az órával ellentétes kéz egyik ujját a nyomógombon (korona) kell tartani. Fitbit Sense: jobb kézzel meg kell érinteni az óra 2 átlós sarkát. Withings Scanwatch: tartani kell az okosóra felső tokján lévő rozsdamentes acélgyűrűt.

Az EKG felvételek valós időben megtekinthetők az óra képernyőjén, és tárolhatók akár a mobilon, valamint az elkészül EKG-ról PDF-fájlt lehet létrehozni és vezeték nélkül megosztani az orvossal. Mert - ahogyan ezt már írtam - az elkészült EKG görbét az orvosnak is meg kell mutatni, mert a végső diagnózist ő mondja ki. Hiába írja ki leggyakrabban helyesen az óra a diagnózist.

Azonban mindehhez felkészült és képzett okosóra-viselő is kell. Ezt akartam ezzel a bejegyzéssel segíteni (és erről szól az e-betegbar weboldal is). 

Aki részletesebben szeretne tájékozódni, az orvosoknak szóló közleményem itt olvashatja el. 

Jelen, betegek számára készült orvos-szakmai anyag nem pótolja az orvosi vizsgálatot, konzultációt, csak kiegészíti azt.

Szerző: dr. Speer Gábor PhD.

Hivatkozások: 1: Wouters F, és munkatársai. Comparative Evaluation of Consumer Wearable Devices for Atrial Fibrillation Detection: Validation Study. JMIR Form Res. 2025:9:e65139. 2: Mannhart D, és munkatársai. Clinical Validation of 5 Direct-to-Consumer Wearable Smart Devices to Detect Atrial Fibrillation: BASEL Wearable Study. JACC Clin Electrophysiol. 2023;9:232-242. 3: Svennberg E, és munkatársai. How to use digital devices to detect and manage arrhythmias: an EHRA practical guide. Europace. 2022;24:979-1005. 4: Van Gelder IC, és munkatársai. 2024 ESC Guidelines for the management of atrial fibrillation developed in collaboration with the European Association for Cardio-Thoracic Surgery (EACTS). Eur Heart J. 2024;45:3314-3414. 5: Bogár B, és munkatársai. Detection of Arrhythmias Using Smartwatches-A Systematic Literature Review. Healthcare (Basel). 2024;12:892.