Ez a bejegyzés férfiaknak és azért született, mert kevés beteget látok ilyen panasszal. Vajon azért, mert máshova sem mennek? Vagy csak hozzám nem? Vagy azért, mert akit zavar a probléma helyből erősíteni próbál mellizomra és ebben látja a megoldást? Talán sokan azonnal plasztikai sebészhez fordulnak és megműtik őket?

Mi a különbség?

A ginekomasztia az emlőmirigy-szövet felszaporodása férfiban, míg a lipomasztia az zsír férfi emlőben való lerakódása. Ez nem a legbonyolultabb hormonális probléma, de a két eltérés elkülönítése alapvető: az egyikre van megoldás, a másikon gyakran tényleg csak a plasztikai sebészet segít - ugyanakkor ki kell zárni több hormonális bajt, amire viszont van kezelés és nem a sebészet. Illetve ginekomasztia esetén gyakran gyógyszer okozta mellékhatás van a hátterében - amire szintén.

A ginekomasztia lényegi oka a kevesebb androgén (tesztoszteron) és a viszonylag több ösztrogén az emlőben. A ginekomasztia 57 %-a kideríthetetlen okú (pl. öröklődik a hajlam) (nekik lehet szükségük sebészre), de a 2. leggyakoribb oka gyógyszermellékhatás és csak a 3. és 4. következő gyakori ok hormonális megbetegedés. Csak 1%-ban áll heretumor a háttérben (amit alapvetően vizsgálnak, ami jó, de szinte csak ezt).

Létezik egy alaplabor-ajánlás (ezt alkalmazom), amivel több hormonális és belgyógyászati betegséget biztosan ki kell/lehet zárni, amik mind ginekomasztiát okozhatnak. Ezek mind kezelhetők. Ki kell zárni tehát a heretumort is, ami ösztrogén-termelő képessége miatt okozhat ginekomasztiát.

Ginekomasztiát okozó gyógyszerek... 

a legkülönbözőbbek lehetnek, a legtöbbet használtakat és a legmeglepőbbeket felsorolom: prosztata megnagyobbodás ellen ható egyes hatóanyagok, verospiron elnevezésű vízhajtó, a reflux miatt szedett ún. protonpumpagátlók, de az egyszerűbb savcsökkentők is, vérnyomás-csökkentőként nagyon gyakran használt ún. ACE-gátlók és kalcium-csatorna blokkolók, a teofillin hatóanyagú hörgőtágító, anabolikus szteroidok, a levendula-olaj és számos ritkábban használt gyógyszer még.

A vizsgálat

A fizikális vizsgálattal el kell dönteni, hogy ginekomasztia áll-e fenn, vagy csak lipomasztia. Sokszor nem könnyű elkülöníteni, de előfordul az is, hogy mindkettő igaz. A tapintással ki kell zárni a - nagyon ritka - férfiemlő daganatot is.

Segítségként (nem az öndiagnózishoz, csak az első tájékozódáshoz): ginekomasztia esetén a női mellhez hasonlóan mirigy szaporodik fel a férfi mellében és ez domborítja elő, míg lipomasztiában nem mirigy van, hanem zsír a bőr alatt. Az utóbbi kimondásában valamit segít, ha zsír van a test más helyein is, vagyis kövér a férfi. Ekkor nagy valószínűséggel van inkább lipomasztiája. Van, aki azt tartja, hogy ha az atléta alatt kidomborodik az emlőbimbó az biztosan ginekomasztia. Ezt azért mondhatja (én is így látom), mert ginekomasztia esetén mirigy leginkább az emlőbimbó és a bimbóudvar alatt szaporodik fel, míg a zsírszövet kiterjedtebben.  

Ginekomasztia esetén az emlőbimbó és a bimbóudvar lehet fájdalmas hozzáérésre, míg lipomasztiára ez nem jellemző. Első estben főleg ez a terület nagyobb (és lehet csak az egyik emlőben), míg lipomasztia esetén az egész és mindkét emlő megnagyobbodott. A ginekomasztia inkább hasonlít egy kis női mellhez, a lipomasztia lógó, petyhüdt, kókadt. 

Ginekomasztia esetén tehát andrológus mindenképp szükséges, hogy megvizsgálja (akár ultrahanggal is) a heréket, hogy épek-e, nincs-e bennük daganat. Erre az endokrinológus előtt el is érdemes menni. Az elkülönítés alapvető, mert lipomasztia esetén a fogyás és mellizomra való edzés a megoldás, míg ginekomasztia során, ha nincs a háttéren egyéb ok (és azt kell kezelni és gyógyul), akkor plasztikai sebészet a segítség, de csak akkor, ha zavaró az állapot. És ha nincs más a háttérben!

Szerző: dr. Speer Gábor PhD.

Jelen, betegek számára készült orvos-szakmai anyag nem pótolja az orvosi vizsgálatot, konzultációt, csak kiegészíti azt.

Hivatkozás: Kanakis GA, és munkatársai: EAA clinical practice guidelines - gynecomastia evaluation and management. Andrology. 2019;7:778-793.